2018. január 19. péntek - Sára, Márió
Gázpisztoly


NetHírlap / Fórum / NetHírlap kávéház / "RÉGIMÓDI" TOPIK III.
Privát üzenetek

Kijelentkezés
Regisztráció
Adatmódosítás
Elfelejtett jelszó
Mail a moderátornak
Súgó
Fórumszabályzat

Keresés

Keresett kifejezés:

Keresés helye:



Részletes keresés

Kategóriák

Autó-motor
Család
Dühöngő
GSM, távközlés
Hardver
Internet
Játékok
Kultúra
NetHírlap kávéház
Sport
Szex
Szoftver
Tudomány
Vallás
Zene

Eredeti üzenet:

 Mamsi
        
2018-01-13 11:21:13   (46098)
  Beuskám,
bevallom, erősen hiányos a műveltségem, ezen a téren mindenképpen, ugyanis én nem ismerem Müller írásait különösebben, egy-egy ami szembe jött velem, mint pl. ez megérintett, de így szerencsére nem volt alkalmam még kiábrándulni belőle. :DDDD

Reggel óta volt időm egy kicsit gondolkozni a dolgon, és azért nekem is vannak fenntartásaim, vajon milyen lesz bennünk a tolerancia készség, ha megérjük a nyugdíjas kort, és folyton együtt leszünk éjjel-nappal? Az borzasztó lenne, ha egymás agyára mennénk, bár megígérte, mikor erről beszéltünk régebben, hogy rengeteget megy pecázni, hogy ne legyen örökké itthon. :DDD
A másik reményem, hogy mivel minden szabadidejében filmezik, folyton szedi le a sorozatait, ha együtt leszünk is, akkor is tudunk majd "külön" lenni, mert fejére csapja a fülest, és lesi a monitort.  Persze, ez csak akkor derül majd ki, ha megérjük egyáltalán a nyugdíjat.

Remélem, már túl vagy a sok főzőcskén, lassan mennek a gyerekek is ebédelni, aztán délután már kipihegheted magad a hosszú és időigényes menü után.
Puszika



 


Válaszüzenetek:

 Anyóca
        
2018-01-13 21:59:04   (46105)
  Szerintem a te toleranciáddal nem lesz baj  Mamsikám .  Türelmes és szerető párja vagy a szerencsés férjednek .:-)
De azé' ..... a sógornőddel nem kéne' ennyire  toleránsnak lenned . Rendezkedjen csak ő  a saját portáján , és ne nálatok !   Ne engedd  , mert a végén még azt hiszi , hogy joga van és rászokik !
 


 Bejcsa
        
2018-01-14 14:18:09   (46110)
 




Vicuskám, Müller jó becsapós volt nekem is egy darabig, amikor nagyon divatja volt neki, akkor nekiduráltam magam és elkezdtem olvasni a könyveit, jó vastagok is voltak, na mondom, mennyi bölcselet lehet benne, még a fiacskám is egymás után több karácsonyon is megtisztelt egy-egy Müller-könyvvel, pedig nem is kértem, de hamar észrevettem, hogy Müller mindig bővíti az előzőt duplájára, és variálja az előzőben elővezetett "bölcsességeit", és bár nyilván sok tapasztalati bölcsessége van, ha már ennyi évtizedet élt, evidens, de mégis inkább ragozza a régieket, ügyes. De jó drágán az, mert valami iszonyat, hogy milyen drágák ezek a könyvek ahhoz képest. Mondottam is a gyereknek, hogy köszike, további könyvek tőle érdeklődés hiányában nem kéretnek.

Például Márai gondolatai bármiről is van szó, sokkal inkább gyakorlatiasak, érthetőek, elhihetőek nekem, pedig nem is kortársunk. De ez tényleg úgy van, hogy az a lényeg, hogy miként hat ránk egy-egy író, vagy írás.

Nálunk a nővérem meg a sógor élik együtt a nyugdíjas éveket régóta már, és mindkettőnek pont annyi rigolyája, nyavalyája van, mint mindannyiunknak, vagyis nem kevés, de valahogy sikerül normálisan tolerálni egymás dolgait, békén hagyják egymást, amikor az kell, a sógor már nem tud császkálni nemhogy sokat, keveset sem, de a nővéremnek igénye, hogy menjen, boltozzon, kutyát sétáltasson, hát akkor csinálja, sógor meg tévézik, sorozatozik, aztán, ha olyanjuk van, megdumálják, a nővérkém ezen kívül állandóan sütöget, mindig valami új recipét próbál, sógor mindet megeszi, vagyis teljes az egyetértés. Szépen, öregesen morognak időnként valamin, főleg a gyerekeken, de amit lehet, ők is elröhigcsélnek, oszt jól van, és nem is volt olyan hülyeség tőlük, hogy annak idején minden külföldi utazásukat lefilmezték, amitől a família gutát kapott, mert folyton meg kellett mindet nézni, holott az ilyesmi elfoglaltság csak annak élvezetes, aki átélte, a többinek gutaütés, de most meg milyen jól jön, gyakran visszanézős programjaik is vannak, úgyhogy odáig nem jutottak el még, hogy egymás agyára menjenek, s ez a lényeg, nem az, hogy mások miként látják őket, mert lehet, hogy egész más jön le, mint ami a valóság, mondtam is a bátyámnak, hogy ne röhögjön már folyton rajtuk, és ne savazza őket ezért, meg azért, ő dolguk.


Ó, mára főzés már nem volt, viszont általános megelégedésre volt a sok-sok fogás, mondtam is a bandának, hogy ne legyenek elszállva, csak véletlen volt, hogy ennyi mindent kaptak eccerre, dehogy vezetjük be !

 



Név:         Jelszó: