|
|
Eredeti üzenet:
 |
|
| |  | |
2017-12-25 16:55:26 (6713) |
|  |
 | |
Mintha a volt apósom írta volna e sorokat!
Utolsó kívánsága is az volt, hogy a hamvait az erdőben, a vadászházhoz közel szórjuk szét.
Gratulálok!
Nekem ez a gondolatvilág áll közelebb az elfogadáshoz, ha vadászatról van szó.
Már sajnálom, hogy nem fogadtam el az Öreg ajánlatát, amikor lehetőség lett volna rámruháznia a társasági részét (valamikor az ötvenes évek elején alakult a társaság, ahol alapító tag volt), a fegyvereit, csak le kellett volna vizsgáznom és még abban is segítséget nyújtott volna.
Persze, ha úgy is lett volna, valahogy így járnék ki területre, ahogy írtad, talán azóta se lőttem volna le egy vadat sem.
Igaz, a területre most is akkor megyek ki, amikor akarok, akár valamelyik régi vadász ismerősével az Öregnek, vadlesre, vagy csak úgy elmélyülni az erdő hangjaiban, élvezni a friss levegőt, csendben meglapulva nézni az életét, a mozgásait az ott élőknek.
| |  |
Válaszüzenetek:
Erre az üzenetre nem érkeztek fűzött válaszok.
|
