|
|
Eredeti üzenet:
 |
|
| |  | |
2010-07-27 07:30:43 (44141) |
|  |
 | |
Rabod lettem,
Rabod vagyok,
Remélem az is maradok.
Egy vámpír keserű szíve.
Majd megszakadt a kicsi szív,
A kedves elhagyta amíg sírt.
Jobban szerette,mint az életét,pedig jutott neki abból elég.
A hosszú életnek is megvan az ára, kiismerte, és elhagyta őt, a párja.
Az nem élet ha nem lehet újra vele, inkább a halól mint ő nélküle.
Várt hát amíg csak lehet, és megtette amit megtett.
Kiment hát a kis erkélyre amikor megcsillant a nap első fénye.
A bőre égni kezdett, és lepergett előtte az élet,
Egy könnycsepp csillant szemében,
De késő már mindennek vége,
A kicsi szív nem fáj többé, hamu lett és elfújta a szél.
Emlékek szállnak a levegőben, örökkön örökké az időben.
| |  |
Válaszüzenetek:
Erre az üzenetre nem érkeztek fűzött válaszok.
|
