NetHírlap
( http://www.nethirlap.hu/ )
A világítás jövője
Egy távoli hegyi közösségben - a mexikói Sierra Madre-ban - az emberek földet művelnek, nyílt tűzön főzik ételeiket, és használat közben tesztelik a fénykibocsájtó elektonikát, mely színes szövetdarabokba van beleszőve. Attól függően, hogy az ember hogyan hajtogatja vagy akasztja fel a kéztörlő méretű anyagdarabot, használható drót nélküli falilámpának, asztali olvasólámpának vagy éppen általános világításnak.
Sheila Kennedy és csapata a bostoni Kennedy&Violich Architecture-nél napenergiával működő lámpákat tervezett azzal a céllal, hogy biztonságos, tiszta és hosszú életű alternatívát kínáljanak az olajmécseseknek és gyertyáknak a világ azon 1,6 milliárd emberének, akik elektromos áram nélküli otthonokban élnek. A legnagyobb vonzereje ennek a megoldásnak mégis az olcsósága, szemben a folyékony üzemanyaggal.
Más tudósok az iparosodott világ emberei számára keresnek költségtakarékos megoldásokat. Az Egyesült Államokban például az elektromos áram fogyasztásának megközelítőleg 22 százaléka megy el otthonok és munkahelyek világításra. A világításhoz termelt energia előállítása során fellépő környezetszennyezés ugyancsak nagymértékű. Évente 450 millió tonna széndioxid és 3 millió tonna szmog-generáló nitrogén oxid és kén oxid kerül a levegőbe.
A jelenlegi megtakarítási törekvések egy része egyszerűen a világítás hosszát és intenzitását csökkenti. Sokkal nagyobb megtakarítást ígérnek az új technológiák, a számítógép-chip-hez hasonlító vagy éppen az organikus fénykibocsájtó diódák, melyek egy napon talán világító rétegként kerülnek fel a falra vagy a plafonra. Ezek a félvezető eszközök sokkal hatékonyabbak lennének mint a ma kapható takarékos izzók vagy a fluoreszkáló csövek. Kennedy szerint a világítás komoly átalalkulás előtt áll, mely a villanyégő-központú kultúra végét jelenti. Helyébe a digitális fény lép.
A fejlett világban az otthonokban és irodákban szinte minden órában mesterséges fény veszi körül az embereket. A világítás nagy része azonban technológia dinoszauroszokon alapul. A jelenlegi kereskedelmi forgalomban levő izzót Thomas Edison fejlesztette ki 1879-ben. A technológiát folyamatosan fejlesztették. Ezek az izzók, beleértve a halogén tipusokat, a felhasznált energia mindössze öt százalékát használják a fény kibocsájtására, a maradék hőtermelésre megy el.
Sok program a jelenlegi technológiákat próbálja hatékonyabbá tenni. Ilyen például az az eszköz, mely a természetes fény erősségéhez mérten erősíti vagy gyengíti a mesterséges világítást az irodákban. Ez azonban olyan drága eszközparkot igényel, hogy nem terjedt el széles körben.
Egy másik technológia a napfényt vezeti be az irodákba, kettő, a napot követő tetőelemből több mint 100 akril szálon keresztül. Egy szál egy 30 Wattos izzó teljesítményének megfelelő fényt közvetít. Az épületen belül a fényvezető csövek a hagyományos fénycsövek mellett húzódnak a plafonon. Amikor süt a nap, az akril szálak bocsájtják ki a fényt és a fényérzékelő rendszer lecsökkenti a fénycsövek fényerejét. Bár még fejlesztést igényelnek, a LED-ek a fénycsövekéhez hasonló hatékonysággal világítanak és az energia csaknem 20 százalékát alakítják fénnyé. A maradék energia hőenergiává alakul, bár a LED-ek nem forrósodnak fel.
A LED-ek kis mérete nem korlátozza a felhasználási területüket, mert csoportosíthatóak nagy intenzitású applikációkká, ráadásul a kibocsájtott fény színével is lehet játszani. Az irodabútor gyártók utat mutathatnak a LED alapú világítás szélesebb körű felhasználásához például azzal, hogy az asztal aljába alacsony feszültségű elektromos csíkot építenek, amihez a dolgozó csatlakoztatni tudja a rugalmas nyakú asztali LED lámpáját, ahol csak szüksége van rá. A Luxo of Elmsford már elő is állított egy három égőből álló asztali lámpát, mely egy 40 Wattos halogén izzónak megfelelő fényerősségre képes.
A viszonylag drága lámpákat olyan helyeken tervezik alkalmazni, ahol napi 24 órán keresztül szükség van a világításra. A lámpa 7-8 évig képes megállás nélkül működni szemben a halogén izzókkal melyeket akár havonta is cserélni kell. Néhány fejlődő országban már ma is használnak LED lámpákat. 1997 óta a Light Up the World alapítvány 12 országban 14 000 otthont szerelt fel elemmel működő LED lámpákkal, olyan helyeken, ahol egyébként az emberek a természetes tűz fényére lennének utalva. Ezeken a területeken, ahol nincs elektromos áram, a családok jövedelmük 20%-át költik lámpaolajra. A LED lámpák, melyek évekig működőképesek, lámpával együtt jóval kisebb költséget jelentenek ezeknek a családoknak.
A kísérlet arra késztette a kutatókat, hogy elválasszák a világítást a konnektortól és a lámpatesttől. Az elmúlt 2 évben olyan rugalmas világítási lehetőségeket fejlesztettek ki, melyek csak LED-ek segítségével lehetségesek. A kutatók kísérleti laboratóriumában a teremben a falon és a plafonon alacsony feszültségű vezetékhálózat húzódik. LED világítású paneleket építettek falicsempékbe, melyeket a terem bármely részén a falra illetve a plafonra lehet illeszteni. A csempék hátulján levő elektromos csatlakozó a fal vezetékhálózatával érintkezve működésbe hozza a LED világítást. Elmozdítása egyszerűen a csempe máshova helyezésével történik.
A rendszer más elektromos eszközök, például a lapos-panel TV apllikálását is lehetővé teszi. A kutatók szerint ez a rendszer öt éven belül megfizethető világítási alternatívaként megjelenhet a piacon. A mexikói textilkísérlethez hasonlóan a kutatók keresik a megoldást arra, ahol a fény átveszi az azt hordozó tárgy jellemzőit. Minden ilyen alacsony feszültségű LED eszköz a világítás elszakadását biztosítja a központi energiaellátótól. Használható helyette napenergia, szélenergia vagy elem.