NetHírlap

- Nagyot sóhajtottak Brüsszelben, az uniós államok vezetői, létrejött a megállapodás, a sóhajtást szinte itt, Budapesten is lehetett hallani. Nyilván presztízs veszteség lett volna, ha nem sikerül ezt a megállapodást tető alá hozni, nemcsak az uniós államoknak, hanem Nagy-Britanniának is. Ugyanakkor arról hallottunk, hogy az Európai Parlament elnöke bírálta ezt a megegyezést, azt mondta, hogy a játszmának még nincs vége. Ez mit jelent?

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:
- Ahhoz, hogy Európának költségvetése legyen, ahhoz a három fontos európai uniós intézménynek egyezségre kell jutnia. Ez a három intézmény a Tanács, amelyben a miniszterelnökök ülnek, aztán a Parlament, amelynek Borell az elnöke, akit ön is említett, és a Bizottság, Barroso vezetésével. A három nagy testület közül a Tanácsé a legerősebb szerep, ha a Tanács nem tud megállapodni, akkor esély sincs a megállapodásra. A Tanács terjeszti elő a költségvetését. Borell a legelső nap, az első hozzászólásában már azt mondta, hogy ennél egy jobb költségvetést szeretne, ami teljesen rendjén való, mert mindegyikünk jobb költségvetést szeretne. Ahogyan három ember is nehezen tud már megállapodni egymással, képzeljék el, 25 ország milyen nehezen állapodik meg egymással. Miután a parlamentben nemzeti képviselők ülnek, természetesen most a kormányok majd arra fogják kérni az ott ülő képviselőket, hogy alapjaiban támogassák ezt a költségvetést.

- Tehát csak részeredményeket lehet esetleg elérni. Hallottunk arról, hogy ezeket a keretszámokat már nem lehet bővíteni, de egyes esetekben mégiscsak valami engedményt, vagy feljebb tornázni egy keretszámot.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:
- Tudja, a politikában ez úgy néz ki, ha az ember tudja, hogy neki majd egyezségre kell jutnia, mondjuk egy nagy tekintélyű testülettel, mint például a parlament. Ahogy a nemzeti költségvetés készítésekor egy okos pénzügyminiszter, azt nem mondom, hogy egy okos miniszterelnök, de mondjuk egy jóravaló miniszterelnök úgy viszi a parlament elé a költségvetést, hogy valamennyi mozgástér még van, hogy a parlament is beszavazhassa, beleálmodhassa, bele tehesse a maga igényét. Nyilvánvalóan ebben az esetben is arról van szó, hogy elő fogja terjeszteni a Tanács a maga költségvetését valamennyi mozgástérrel, hogy némi igazítást a Parlament tehessen rajta. Ez januárban elkezdődik. Hozzáteszem, minden megfigyelő és minden politikus arra számít, hogy kisebb kiigazításokkal ez lesz az Európai Unió költségvetése, ha a Tanács ezen túlvan, és Pozsonytól Párizsig, Londontól Budapestig ezt sikernek tartják, akkor ebből költségvetés lesz.

- Nyilvánvalóan, csak arra gondolnak a bírálók, hogy amíg 2000 és 2006 között a tagállamok össztermékük 1,12 százalékát ajánlották föl a közös célokra és ez 15 tagállam között oszlott meg, most ez 0,98 százalék és nem 15 tagállam között oszlik meg, hanem 25 között. Mindenki kevesebbet kap.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:
- Érdemes itt két dolgot elválasztani azért egymástól. Az egyik az, hogy mi a politikusoknak a felelőssége és mi az utca emberének az európai víziója. Az a határozott érzésem, hogy Európa politikáját ezekben a hónapokban nem a politikusok írják, vagy Európa történelmét nem a politikusok határozzák meg döntően. Emlékezzünk arra, hogy tavasz vége, nyár eleje attól volt hangos, hogy Franciaországban nemet mondtak az alkotmányra, a hollandok nemet mondtak az alkotmányra. Nem a politikusok, az utca embere. Olyannyira és oly erős nemet, hogy az unió lényegében felfüggesztette az alkotmányozási folyamatot. El sem kezdték az alkotmányos népszavazást Londonban, vagy éppen a Cseh Köztársaságban. Miről szól ez? Hogy az átlag európai ember, nem budapestiekről beszélek, nem a nyíregyháziakról, vagy a pécsiekről beszélek, hanem a régi 15 tagország polgárainak túlnyomó többsége ma nem olyan biztos abban, hogy ilyen Európát szeretne, mint amilyen itt előállt. A politikusok e tekintetben saját választóik akaratát fejezik ki, amikor nem mernek többet mondani. Nagyon kevés dologról mondott le Blair miniszterelnök úr, de nem lehet látni, hogy remegett a lába az elmúlt hónapokban, hogy vajon, van-e felhatalmazása a saját parlamentjétől, a saját választóitól, hogy a brit visszatérítésben egy-két milliárd fontról, euróról lemondjon.

- Majd meglátjuk, hogy mi lesz a következménye a brit belpolitikában ennek.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:
- Nagyon kemény küzdelem. Komoly elszántságra és államférfiúi eltökéltségre volt ahhoz szüksége Blair miniszterelnök úrnak, hogy végül ebbe a kompromisszumba belemenjen. Nincs olyan erős európai vízió, nincs olyan erős európai vágy ma Nyugat-Európa nagyobbik felén, mint ami a '60-as, '70-es években volt. Ráadásul közben emelkedtek a nemzeti jövedelmek, tehát jóval magasabb nemzeti jövedelemből egy százalék több tud lenni, mint egy kisebb nemzeti jövedelemből 1,1 százalék. Magyarország szempontjából nézve a dolgot, erre mondom, hogy van még egy oldala a dolognak: ez annyi pénz, amelyet Magyarország még nem látott fejlesztési forrásra soha a történelmében. Nagyon nehéz elmondani hétköznapi szavakkal, hogy ez mit jelent, de egy évben ez annyi fejlesztési pénz, amelyben egy év forrásából majdnem a teljes magyar vasút rendbe tehető lenne, pedig ott aztán igazán sok tennivalónk van.

- Igen, ez nagyon szépen hangzik miniszterelnök úr, csak mindig ott van ez a bizonyos "ha". Ha megfelelő lesz a projekt, ha el tudjuk ezt a nagy beruházást végezni két év alatt, mert addig lehet lehívni a forrást, tehát ott van ez a "ha".

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:
- Amikor valakinek a gyerekét felveszik az egyetemre megjön az értesítő, hogy fel vagy véve, akkor mi a helyes magatartása egy családnak, hogy egy pillanatra örül, hogy legalább a gyerek túl van ezen a dolgon és elindul egy új szakaszon, vagy azt mondja a mama, vagy a papa szomorú ábrázattal, "ha" fiam át fogsz menni a vizsgákon, "ha" fiam bele nem fogsz majd gabalyodni ebbe, abba? Én nem hiszem, hogy nekem kell amellett érvelnem, hogy van egy akkora siker Magyarországon, amely nagyon régen volt. Nehéz lenne ehhez foghatót visszaidézni az elmúlt évtizedekből, tudniillik, itt nem egyszerűen elvont dolgokról beszélünk, itt arról beszélünk, ha megkérdezzük Szeged városának polgármesterét, hogy melyek a legfontosabb fejlesztési törekvései a következő hat-hét évre, akkor fog önnek mondani három-négy nagy projektet: a szegedi klinikai tömböt, egy Tisza-hidat. Az egésznek a költsége százmilliárd alatt van. Most egy olyan megállapodáshoz jutottunk, ahol a fölzárkózási pénz hatezer milliárd forint. Ezek után nem a kisördögre kell hallgatni magunkban, hogy lehetett volna még százmilliárddal több. Egyébként, ha engem kérdeznek, a duplája még jobb lenne, a háromszorosa meg még jobb lenne. Önnek ha a fizetés kettőször olyan magas, mint ami most van, gondolom, hogy még jobb lenne és folytathatnám a sort. Hanem hogy elértük ezt az eredményt, amire azért egyikünk sem számított és el lehet kezdeni tárgyalni egymás után polgármesterekkel, megyei közgyűléssel, emberekkel, országgal, hogy na, akkor mit csinál Magyarország ebből, merre tovább, hogyan fog kinézni hét-nyolc év múlva Magyarország, új utakkal, új lakásokkal, új egészségüggyel?

- Nyilván ez siker, természetesen. De arra gondolnak most a magyar polgárok, hogy 15 éve dolgozunk ezért, hogy ez megvalósuljon és nyilván ennek a munkának az eredménye az, hogy sikerült ezt elérni. Ön azt mondta, hogy ez a pénz olyan sok, hogy ez azt jelenti, családonként kétmillió forint jut majd az emberekhez. Ezt hogyan értette miniszterelnök úr, mert nyilván azért azt ön sem szeretné, ha az emberek ott, a Miniszterelnöki Hivatal előtt sorban állnának és azt mondanák, hogy jöttünk a kétmillió forintunkért.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:
- Ez egy egyszerű osztási műveletnek az eredménye. Én már politikus voltam, amikor elkezdtem tanulni dolgozni ilyen nagy számokkal, a milliárdokkal, meg száz milliárdokkal. Egy hétköznapi ember egy-két tízezer forintban számol és itt elveszíti nagyjából a fonalat, hogy miről is szólnak ezek. Hogy érzékelhetővé tegyük, hogy mennyi pénz ez - csak a felzárkózásra szolgáló pénzek - nagyjából mondom, hogy ez 23-24 milliárd euró, ez átszámítva Magyarországon mintegy hatezer milliárd forint. Miután hárommillió család van Magyarországon, családnak számítunk minden olyan háztartást, ahol legalább ketten élnek - ez osztási művelet - kettőmillió forint jut átlagosan. Csak azért beszélünk így általában politikusok akkor, amikor igen-igen nagy pénzről beszélünk, hogy érzékelhetővé tegyük ennek a méreteit. Ha kétmilliónál tartunk, ez azt jelenti, hogy ez több mint az éves átlagos munkajövedelem Magyarországon, az éves átlagos munkajövedelem az olyan 1,8-1,7 millió forint körül lehet, azaz annyi megy el fejlesztésre, mintha minden család, mind a hárommillió család egész éves munkajövedelméből valamit ott körülötte fejlesztenének, utat, iskolát, kórházat.

- Az Európai Unió most terveket vár a kormányoktól arra vonatkozóan, hogy mire költik ezt a pénzt és milyen ütemezésben. Erre van-e már elképzelés, vagy szóba kerül-e ez is a mai egyeztetésen, amit ön hívott össze a pártelnökök között?

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:
- Erről régóta szó esik. A második Fejlesztése Terv, amely előkészítése két év óta zajlik, amelyről az első, magasszintű politikai egyeztetést idén év elején tartottuk a pártelnökökkel, ennek a tervnek az elkészítésének a körébe tartozik, hogy egészen pontosan megfogalmazza Magyarország mit is akar. Miért nem lehetett gyorsabban haladni? - hát azért, mert a múlt hét pénteki, vagy szombat hajnali döntéssel került például pont annak a vitának a végére, hogy magyar kezdeményezésre ebből a pénzből lehet-e majd lakásokat, lakótelepeket, több házakat fölújítani. Ha nem így döntöttünk volna, akkor más tervet kell készíteni. Magyar kezdeményezésre került be a szövegbe, hogy alacsonyabb rendű utakat nemcsak a nagy, európai átmenő forgalmat kiszolgáló autópályákat is lehet építeni, azaz várost és falut össze lehet majd kötni. Nem folytatom a sort. Most, hogy szombat hajnalban megszületett a megállapodás, most lehet a következő fokozatba kapcsolni majd annak érdekében, hogy miről is fog szólni ez a terv. Erről tárgyalni kell kamarákkal, polgármesterekkel, szakértőkkel. A 2006-os év egyik legfontosabb feladata, hogy ezek a tervek előálljanak.

- Nyilván ez nemcsak Magyarország gondja, hanem mondjuk Lengyelországé is, hogy az elkövetkező hét évben a mezőgazdaságra, a mezőgazdaság támogatására kevesebb pénz jut az Európai Unióban. Ezzel mit lehet kezdeni, hiszen Magyarországon a gazdáknak nagyon fontos, hogy ők hozzájussanak időben a támogatáshoz és elegendőhöz?

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:
- Azt hiszem, hogy amit mond, az nem pontos, legalább is Lengyelország és Magyarország esetében egyáltalán nem pontos, hiszen mi 2002-ben Koppenhágában megállapodtunk, hogy 2013-ig Magyarország hogyan fog részesedni az agrártámogatásokból. Ez azt jelenti, hogy minden évben öt százalékponttal több lesz ez a részesedés. Hogy példát mondjak: 2002-ben egy gazdára jutó támogatás egymillió forint volt, jövőre, 2006-ban már kétmillió forint lesz. Jövőre a mezőgazdasági költségvetésünk éppen kétszer akkora, mint három-négy évvel ezelőtt volt és ezzel megyünk folyamatosan tovább. Magyarország számára a mezőgazdasági támogatások nem csökkennek 2013-ig, hanem jelentős arányban bővülnek, eltűnik az a különbség, ami a magyar gazda és a francia gazda, vagy a dán gazda között volt egy fokozatos fölzárkózásban. Abban döntöttünk, hogy a ciklus közepén, 2007-13 között átnézzük a mezőgazdasági politikát is, de nemcsak azt, a brit visszatérítést is, a kohéziós politikát is és 2013-tól egy megreformált költségvetésünk lesz. Hogy ez pontosan mit jelent, hát, nincs ember, aki ezt tudja, mert ez úgy kezdődik majd, hogy először elkészül egy értékelő, elemzőtanulmány, ezt követően pedig annak levonva tanulságait elkezdjük elkészíteni a 2014-től várható politikát és ennek az időszaknak a közepén. 2011-ben pedig ki lesz az unió soros elnöke? Magyarország. Tehát, Magyarországnak különleges szerepe is lesz abban, hogy mi történik 2014 után.

- Még csak erről a 22-23 milliárdról hallottunk, de mennyit kell majd befizetnünk?

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:
- A befizetéseink lényegében elérték már nagyjából azt a szintet, amelyet a következőkben is Magyarországnak teljesítenie kell, ez a magyar nemzeti jövedelemnek nagyjából az egy százaléka, kettőszázegynéhány milliárd forint. Éppen az a furcsasága az európai költségvetésnek és az abból való részesedésnek, hogy amikor be kell fizetni azt, a költségvetésből megy, az államkasszából, amikor megkapjuk a pénzt, ez 2007-ben, ennek a három és félszerese, 750-760 milliárd forint, az nem a költségvetésbe jön, hanem az önkormányzathoz, a civil szervezetekhez, a gazdákhoz. Az európai uniós tagság önmagában költségvetés romboló hatású, másik oldalról pedig országépítő hatású. A költségvetésnek ez kiadás, az országnak ennél a kiadásnál három és félszer nagyobb bevétel, de a kiadások szintje már nem változik, azt már elértük, a bevételek szintje pedig jó három, három és félszeresére növekszik 2007-től.

- Hogyan vélekedik arról, amit az ellenzék vezetője, Orbán Viktor mondott, hogy közös sikere az országnak ez az eredmény?

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:
- Ez teljesen természetes, hogy politikusként, az országot képviselő szereplőként arra tudunk mindig támaszkodni, ami teljesítmény az országban van. A politikusoknak csak az a dolga, hogy azt a teljesítményt jól jelenítsék meg, tehetséggel, szakértelemmel, kitartással. Magyarország igazi teljesítménye az a 15 év, ami itt mögötte áll '90 óta, nagyon sok küszködéssel, amelyben öröm, és csalódás egyaránt van. Ez a teljesítmény volt az, amelyre építve meg lehetett vívni azt a küzdelmet, amit Brüsszelben folytattunk csütörtökön és pénteken. Természetesnek tartom, hogy minden politikus, legyen kormányon, vagy ellenzékben, ezekben az ügyekben kellő mértéktartással beszél, azaz pontosan tudja, hogy mennyi ebből az ő személyes sikere - ebben az ügyben azt gondolom, hogy a magyar tárgyaló delegáció jól tette a dolgát -, és mi az, ami az országnak a sikere és a nagyobbik siker az egészen biztosan az országé.

- Arról viszonylag keveset hallottunk, hogy ön a tárgyalások során európai szemszögből próbált érvelni, Magyarország és az utólag csatlakozott országok érdekében ez mit jelentett?

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:
- Van egy közös álmunk, ez arról szól, hogy olyan legyen az élet valahol Békésben, valahol Szabolcsban, Dél-Baranyában, mint amilyen Walles-ben, Bajorországban, Stájerországban, mert az igazi Európa, a hétköznapok Európája erről szól. Márpedig ha erről szól, akkor működik jól az Európai Unió, ha a fejlesztési forrásait a lemaradó térségek felé irányítja. Akkor nem csinálunk olyan költségvetést, amelyben nagyobb terheket teszünk, mondjuk azokra, akiknek inkább több támogatás kellene. A vitáink nagy része arról szólt, hogy arányos-e belső szerkezetében ez a költségvetés, értik-e a tizenötök, hogy Magyarországnak és a többi csatlakozó országnak tagországának több odafigyelés, nagyobb rugalmasság kell a belső szerkezetben, hogy mire lehet költeni. Nem londoni és párizsi példákat hozunk, hanem megpróbálunk olyan költségvetést csinálni, amely hozzánk igazodik: lakás, út, mondom nagyon-nagyon sokszor, senki nem akarta megérteni ezt Nyugat-Európában, hogy miért erre kell a pénz. Persze, hogy nem értik.

- Náluk kevesebb a panel, nem?

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:
- Meg neki már nem ez a problémája. Ha végig sétálunk nyugat-európai kisvárosain, rendben levő házakat látunk, Magyarországon pedig a házaknak, panelházaknak, volt bérházaknak a túlnyomó többsége felújításért kiált. Ezt elmagyarázni nekik, hogy nem elég a főtereket rendbe tenni, hanem a főterek mögötti utcákat is rendbe kell tenni, mert a nyugat-európai politikus csak a főtereket látja, amikor Magyarországra jön. Ez iszonytató munka. Erről beszéltem, hogy több nyitottság és megértés kell.

- Budapest Airport magánosítása. A hazai privatizáció történetében a legnagyobb értékű magánosításnak tartják ezt. Akkor is jó szívvel lehet ezt mondani, ha egy nyereséges cégről van szó?

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:
- Egyszerű kalkuláció ez szerintem. Az nemcsak hogy megalapozatlan, hanem nyugodtan mondhatom, hogy buta álláspont, ha valami nyereséges, akkor azt nem szabad eladni. A nyereségnek hányszorosán adtuk el? - ez a kérdés. Ha ön elmegy a bankba és beteszi a pénzét, akkor kap rá négy-öt-hat százalékos hozamot. Ez azt jelenti, hogy tizenegynéhány év alatt tudja a betett pénzét mondjuk kamatban megkapni még egyszer. Ennek a társaságnak az éves eredménye az elmúlt évek átlagában nem érte el a tízmilliárd forintot, ennek a 46-szorosát adták oda.

- Igen, de ez nemzeti vagyon, már ebből nincs sok.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:
- Dehogynem, a nemzeti vagyon állhat kifutópályából, vagy lehet pénzből. Amikor ön a lakását eladja - nem tudom, hogy el akarja-e adni a lakását, gyanítom, hogy nem - ér tízmillió forintot és kap érte tízmillió forintot, csökkent a vagyona, vagy nőtt? Ugyanannyi maradt, eddig lakásban volt meg, most meg pénzben van. Olyan iszonytató mennyiségű butaságot hordanak össze politikusok. Ha valaki elad valamit árán, vagy esetleg értéke fölött, akkor nem csökkent a vagyona, hanem esetleg növekedett. Ha egy olyan jószágot, amelyet általában a világ még 300 milliárdra sem tartott, majd a magyarok eladják 460 milliárdért, akkor nőtt a nemzeti vagyon, vagy csökkent? Növekedett.

- De már nem az állam rendelkezik sem a fejlesztésekről, sem a további sorsáról és 75 év nagyon nagy idő.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:
- Magyarországon az állam rendelkezett a telefonokról 50 éven keresztül, ezért nem volt sem önnek telefonja, sem a hallgatóknak nem volt telefonja. Egyszercsak kiderült, hogy van jobb megoldás, ha nem az állam rendelkezik a telefonról, hanem egy magántulajdonban lévő társaság és kiderül, hogy mára hétmillió telefon van. Magyarországon az állam rendelkezett az éttermekről éveken keresztül, az éttermekben nem volt választék, és ha az ember bement, utána két napig szellőztette a ruháját, mert büdös lett tőle. Most nem az állam rendelkezik az éttermekről, hanem magántulajdonosok és kiderül, hogy kiváló éttermek vannak. Magyarországon ma azért van újra jó bor Villányban, mert magángazdák kezében van a hegyoldal.

- Igen, de sem az étterem, sem a szőlő nem stratégiai fontosságú tulajdona egy államnak. Azért egy repülőtér, egy nemzetközi repülőtér mégiscsak az, nem?

Gyurcsány Ferenc:
- Ha így lenne, akkor a világon a repülőterek túlnyomó többségét nem magánüzemeltetők üzemeltetnék, mint ahogyan teszik. Ugyanazt mondom, hogy Magyarország számára azért a repülőtérért, ami itt van Ferihegyen, ennyi pénzt kapni, ezért aztán ebből a pénzből fejleszteni, ez az ország egyik legnagyobb sikere. El kell dönteni, hogy milyen országot szeretnénk: olyant, amely a lehetőségek sorozatát hozza be a közösbe, a lehetőségek pedig az emberekben van benne, azokban az emberekben, akik dolgoznak, meg akik időnként a tulajdon mögött állnak. Mi úgy látjuk, hogy ott, ahol okosan és ügyesen sikerült a magán- és a közkezdeményezést egyesíteni, azaz az embereknek a tehetségét belehozni a köz javára, márpedig ez erről szól, azok hozzák a legjobb megoldásokat. A Budapest Airport ezzel, hogy a magánosítás megtörtént, Közép-Kelet-Európa vezető légikikötője lesz, 30 ezer új munkahely fog összesen...

- Hát azért ezt még nem az angolok mondták, hogy 30 ezer új munkahely lesz, hanem csak a gazdasági miniszter.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:
- De a gazdasági miniszternek hihet, legalább annyira, mint Orbán Viktornak, amikor Orbán Viktort idézi abban az esetben, abban a tekintetben, hogy el fognak-e veszni mezőgazdasági támogatások. Szerintem a magyar gazdasági miniszter szava van legalább olyan hiteles, és ha az egyik esetben az ön kérdésében egy politikus állítása viszonyítási pont lehet, sőt pozitív viszonyítási pont az ön kérdésében, akkor higgye el, a gazdasági miniszter van legalább olyan megbízható, mint az ellenzék vezére.

- Itt az európai uniós büdzséről beszélgetünk, amire most ön utal és ott mindenki megállapította, mert ez a kérés, nem csak Nagy-Britanniának, hanem a vezető államoknak is, hogy az európai mezőgazdaságot kevésbé támogassák, tehát az én kérdésemben erre utaltam.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:
- Visszatérhetünk a mezőgazdasági támogatásokhoz. Azt tudom mondani, hogy minden ellenkező állítással szemben, szakértői vélemények alapján, nagyon egyszerű logika mentén, Magyarországon a mezőgazdasági támogatások, amelyek az elmúlt négy évben megduplázódtak, ezeknek a szintje és mértéke tovább fog növekedni. Azért fog növekedni, mert erről állapodtunk meg 2002-ben és éppen az a brüsszeli csúcsnak az eredménye, hogy nem engedtük, hogy hozzányúljunk ezekhez a megállapodásokhoz, hála a jó istennek. Csak arra utalok, hogy mérjünk egyenlő mércével: ha az egyik esetben egy ellenzéki politikusnak az állítását mérvadónak tekintjük, és ahhoz viszonyítunk minden mást, akkor a másik esetben, egy kormánypolitikus állítására ne mondjuk azt, hogy ezt csak a gazdasági miniszter mondja, mert ez sérti a gazdasági minisztert, és indokolatlanul óv egy másik politikust. Szerintem az egyenlő bánásmód ezt igényli.

- Ha már a hitelességet említette, ön egy héttel ezelőtt azt mondta a parlamentben, amikor idézte a Financial Times cikkét, amelyben egy hatoldalas melléklet jelent meg Magyarországról és valaki közbeszólt, hogy mennyibe került ez nekünk, ön azt mondta, hogy ez nem európai stílus és nem a magyar kormány stílusa, hogy fizetne egy ilyen hirdetésért. Csak közben ön nem volt itthon pénteken, Brüsszelben volt és a gazdasági tárca szóvivője azt mondta, hogy 20 millió forinttal támogatta a gazdasági tárca ezt a különszámot, illetve ezt a Financial Times-beli hatoldalas mellékletet.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:
- Nem figyeltem a Magyar Rádió ma reggeli reklám-összeállítását. Gyanítom, hogy a reklám blokkban elhangzó reklámokért valaki fizetett, de csodálkoznék azon, hogy csak azért, mert valaki, valamilyen cég fizetett egy reklámért, attól még bemehetne, a rádió szerkesztőségébe és elmondhatná a híreket, hogy ezek miről szólnak, és hogyan kell, hogy szóljanak. Magyarországról minden évben megjelenik - mint a legtöbb európai országról - egy melléklet. A mellékletben vannak hirdetések, a hirdetéseket az esetek többségében az adott országhoz tartozó vállalatok, gazdaság- és kereskedelemfejlesztésben érdekelt ügynökségek vásárolják meg, hiszen koncentráltan olvassák a Magyarországról információt tudni akarók. Az egy - a Financial Times a világ vezető gazdasági lapját - sértő és alaptalan vád, ha valaki egy újságban, egy újság mellékletében reklámoz, hirdetést vásárol, ettől a magyar gazdaságról szóló szakmai cikket - nem reklám cikket, szakmai cikket - módja van befolyásolni. Kérem, nem ilyen a világ, és olyan jó lenne, ha meg tudnánk maradni normálisnak, olyan jó lenne, ha nem gondolnánk azt, hogy a világ ilyen módon megvehető. Csak azért, mert Tony Blair vacsorázik a magyar miniszterelnökkel és közben pedig folyik egy olyan tranzakció, amelyben a Ferihegyi repülőtérre, mint végül kiderült, a britek teszik a legjobb ajánlatot, messze a legjobbat, nem vádolnák hirtelen azzal sem a brit, sem a magyar kormányfőt, hogy csendben, négyszemközt mutyizik. Csak azért, mert valaki vesz egy hirdetést, egy reklámot. Talán még meg tudja érteni, hogy a Financial Times magyar gazdaságot értékelő cikkét nem Budapesten, a parlamentben írták. Hogyan fognak ezek az emberek elszámolni majd a maguk lelkiismeretével? Nemcsak Tony Blairt nem kell megsérteni, de a Financial Times-t sem kell megsérteni, és senkit nem kell megsérteni.

- Beletekinthetünk a papírokba most már, hogy aláírták a szerződést, a Budapest Airport szerződését?

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:
- A Magyarországon érvényes és szokásos szabályok szerint - és egy dolgot nyugodtan mondhatok: annál lényegesen mélyebben és szélesebben, mint a 12 állami gazdaság papírjaiba, ahol a mai napig nem tudjuk, hogy kik a végső tulajdonosok. Jó, ha az ember ugyanazt képviseli kormányon, mint ellenzékben. A tranzakció lezárult, a tranzakciót követően a papírokba bele lehet tekinteni úgy, ahogyan azt a magyar jogszabályok előírják és ha mindig mindenki így viselkedett volna, ha 2002 előtt autópályát versennyel építettek volna, ha állami gazdaságot versenyben adtak volna el, akkor kevesebb lenne a hitelességi probléma ma ellenzék és kormány között. Az meg természetes, hogy amikor folyik egy privatizációs tranzakció, amelyben versenytársak vannak, ott a politikusok - hát, akik azt gondolom, hogy időnként többet és megbízhatatlanabbul beszélnek, mint szabadna - oda nem mehetnek be papírokat nézegetni csak úgy, és általában, merthogy versenyeznek a világ és Európa nagyvállalatai tisztességes szabályok alapján. Most, hogy vége van, amilyen jogszabályok vannak, oda lehet menni. Soha nem volt ezzel Magyarországon, a mi kormányzásunk alatt baj és ígérhetem, így fog ez maradni.

- Köszönöm szépen. Beszélgetésünk végén személyes kérdés: úgy tudom, hogy a karácsonyt nem itthon tölti. Hová mennek a családdal?

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök:
- Síelni megyünk annak érdekében, hogy ha túl vagyunk a karácsonyon, akkor már csak a munkára lehessen koncentrálni, Ausztriába, Ausztria túlsó csücskébe, Tirolba, gyerekekkel, feleségemmel. A síelés nagyon jó sport - ellentétben a futással, amit folyamatosan teszek -, amely lehetővé teszi, hogy amikor az ember síel, akkor legalább ne azon járjon a feje, hogy mi történik itt, Magyarországon, hanem azon, hogy a következő kanyart hogyan fogjuk bevenni. Azt szeretném kívánni itt, karácsony előtt, hogy mindenkinek legyen egy kis lehetősége pihenni, mindenkinek legyen lehetősége egy picikét családdal, barátokkal, ismerősökkel foglalkozni és ebből a veszekedős világból egy kis nyugalmat teremteni magának, meg a szerettei számára.